kritika

“A kritikuson, ha (negatív) bírálatával nem értenek egyet, általában legelőször azt kérik számon, hogy hogyan, milyen jogon vállalja el a megmondóember szerepét. Csak azt nem értem, mi más lehetne a kritikus, ha nem megmondóember: hiszen funkciója az irodalmi gépezetben éppen az lenne, hogy véleményt alkosson (s a vélemény, hogy Radnóti Sándort idézzem a Piknik című könyve bevezetőjéből: “több, mint hit, de kevesebb, mint biztos tudás”), majd azt nyilvánosságra hozza. S itt persze, mind eddig annyiszor, megint az objektivitás álarcában fellépő tudományos beszédmódba botlunk, mely e vélemény szubjektivitását kifogásolja, mondván, ha nem a tudományos érvrendszer, akkor mégis mi állna helyt a véleményért. Holott a válasz kész kellene legyen: pontosan a kritikus vállalt szubjektivitása, egyszerűbben: személyes ízlése, mellyel az olvasó aztán vagy azonosulni tud, vagy nem. Ha pedig ez az ízlésbeli egymásra találás megtörténik, s az olvasó a könyv elolvasása után is egyetért kedvenc kritikusával, minden oka megvan rá, hogy a következőkben is bízzon benne.” (Részlet Az olvasó lázadása című publicisztikából.)

Ezen az oldalon főként azokat a kritikákat találhatod meg, amelyek felkerültek a netre. A teljes kritikai publikációs listám elérhető a “rólam” rovatban. A jobb oldalon választhatod ki, hogy a rövidebb recenziókra, a nagyobb lélegzetű tanulmányokra, vagy az esszészerűbb írásokra vagy-e kíváncsi.